Végkielégítés mikor jár és végrehajtó
Végkielégítés mikor jár? Fedezze fel a jogosultság részleteit és feltételeit, amelyekről minden munkavállalónak tudnia kell.
Végkielégítés mikor jár a munkavállalónak
Alapvető jogosultsági feltételek
A magyar munkajogban fontos kérdés, hogy végkielégítés mikor jár a munkavállalónak. A Munka Törvénykönyve egyértelműen szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Alapvetően három körülmény alapozza meg ezt a jogot: a munkáltató felmondása (ha az nem azonnali hatályú), a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, illetve ha a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.
Fontos kritérium továbbá, hogy a munkaviszonynak a felmondás közlésekor vagy a munkáltató megszűnésekor legalább három éve fenn kell állnia. Ha valaki rövidebb ideje dolgozik az adott munkáltatónál, nem jogosult végkielégítésre.
Kizáró okok
Nem minden felmondás esetén jár végkielégítés. Kizáró oknak számít, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Szintén nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Munkavállalói felmondás és végkielégítés
Alapvető szabály, hogy munkavállalói rendes felmondás esetén végkielégítés nem jár. Fontos kivétel azonban, hogy ha a munkavállaló azonnali hatályú felmondással él – például ha a munkáltató nem fizeti a munkabérét vagy más súlyos szerződésszegést követ el –, akkor jogosulttá válik a végkielégítésre. Ilyenkor azonban szigorú, 15 napos határidőn belül kell benyújtani a felmondást az ok bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számítva.
Végkielégítés mértéke
Végkielégítés mikor jár és mennyi? A végkielégítés mértéke az adott munkáltatónál eltöltött idő függvényében változik:
- 3-5 év munkaviszony: egyhavi távolléti díj
- 5-10 év munkaviszony: kéthavi távolléti díj
- 10-15 év munkaviszony: háromhavi távolléti díj
- 15-20 év munkaviszony: négyhavi távolléti díj
- 20-25 év munkaviszony: öthavi távolléti díj
- 25 év felett: hathavi távolléti díj
Különleges szabály vonatkozik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül megszűnő munkaviszonyra. Ekkor emelt összegű végkielégítés jár, amely akár további három hónapnyi távolléti díjjal növelheti az összeget.
Közös megegyezés esetén
Végkielégítés mikor jár közös megegyezés esetén? Itt fontos tudni, hogy a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés esetén a végkielégítésre nincs törvényi jogosultság. Azonban a felek a megállapodásban rögzíthetik ennek fizetését, sőt annak mértékét is. Ezért lényeges, hogy ha valaki közös megegyezéssel távozik, és egyébként jogosult lenne végkielégítésre, mindenképpen ragaszkodjon ennek a megállapodásban való egyértelmű rögzítéséhez.
A bírósági végrehajtó szerepe a végrehajtási eljárásban
Mi a végrehajtási eljárás célja?
A végrehajtási eljárás elsődleges célja, hogy a jogerős bírósági határozatban vagy más végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségek teljesítését kikényszerítse. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik az önálló bírósági végrehajtó tevékenysége, aki jogosult különböző kényszerintézkedések foganatosítására a tartozás behajtása érdekében. Fontos tudni, hogy a végrehajtó nem a hitelező megbízottja, hanem közhatalmi jogosítványokkal felruházott személy, aki törvényi keretek között jár el.
A végrehajtó eljárásának menete
A végrehajtási eljárás általában egy eljárás kezdeti költségfelhívással indul, amelyet a végrehajtást kérőnek kell megfizetnie. Ennek teljesítése után a végrehajtó értesíti az adóst az eljárás megindításáról, és felszólítja a tartozás megfizetésére. Ezt követően megkezdi az adós vagyonának felkutatását különböző nyilvántartások és hatósági megkeresések segítségével.
A végrehajtó a fokozatosság elvét követve először a pénzkövetelés behajtására összpontosít: bankszámlán lévő összeget vonhat inkasszó alá, munkabért vagy nyugdíjat tilthat le, gépjárművet foglalhat le, majd végső esetben ingatlant is árverezhet. Minden esetben be kell tartania a törvényben meghatározott mentességi szabályokat, melyek az adós minimális megélhetését hivatottak biztosítani.
Jogorvoslati lehetőségek a végrehajtóval szemben
Ha a végrehajtó a végrehajtási eljárás szabályait lényegesen sértő módon jár el, az adós vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a cselekmény időpontjától számított 15 napon belül. A kifogás illetéke 15.000 Ft. Sikeres kifogás esetén a bíróság megsemmisítheti a végrehajtó intézkedését.
Az adósok más lehetőségekkel is élhetnek, mint például a részletfizetés kérelmezése. A végrehajtó bizonyos feltételek mellett engedélyezhet részletfizetést, melynek időtartama alatt az eljárás szünetel, így további végrehajtási cselekményekre nem kerül sor.
Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtó köteles tájékoztatást adni az adósnak arról, hogy milyen összegeket hajtott be, hogyan számolta el azokat, illetve minden végrehajtási cselekményről értesítenie kell az érintetteket. Az adósoknak joguk van betekinteni az ügyiratokba és másolatot kérni, amely segíthet a megfelelő jogorvoslatok előterjesztésében.